Badacsonyban mindig eltöltünk egy plusz napot, mielőtt Szigligetre, Keszthelyre, vagy a déli kikötők felé vitorláznánk. Ha vitorlást bérlünk, még csóróként is elvagyunk, ha viszont saját hajónk van, akkor perkálhatunk rendesen. Nézzük az árakat! Most kihagyjuk Szigligetet, a szél vagy ötös, úgyhogy megint kezdődik a rinyaparti, hogy belehúzzunk, vagy lassítsunk. Főként az a haverunk berzenkedik, aki intézte a hajóbérlést, a felelősség így az övé, meg talán az is bejátszik, hogy kapitányként nem fogyasztott alkoholt - más szemmel nézi a világot.
Apropó, nagy szél ide, nagy szél oda, a badacsonyi kékfrankos a vízen is tuti. Reffelni kell, vagyis kurtítani a nagyvitorlát. A bummrúddal párhuzamosan egyenlő távolságban lyukak találhatóak a grószon, amelyeken keresztül a bummhoz lehet kötni a nagyvitorlát: mintha a bummra csévélnénk a grószt. Ötös szélben már általában reffelünk, végül is nem vagyunk Fa Nándor. Hetes szélben már nem nagyon lehet vitorlázni, az túl durva.
A tengeri szél erősségének osztályozási rendszerét egy bizonyos Francis Beaufort brit sorhajókapitány alkotta meg 1805-ben. Nem tudom, hogy a trafalgari csata helyett dolgozta-e ki a rendszert, vagy ott volt, és közben elunta magát. Ma már ritkán használják az 1-től 12-ig terjedő (van 16 fokozatú változata is) Beaufort-skálát, de a vitorlázók és szörfösök számára ma is hasznos módszer alkalmazni, ha nagy vízfelületet kell felmérni. Az egyes fokozat gyenge szelet, a hármas már mérsékelt szelet jelöl, az ötös élénk szelet jelez, ilyenkor közepesen magas hullámokat észlelhetünk a vízen. A hatos erős szél, a hetes nagyon erős szél, a kilences vihar, a 12-es meg orkán.
Ötössel reffelve elhúzunk Szigliget mellett, intünk a Várnak. Lassan újítgatják, de még sehol nem tartanak, ezért is csak 300 forint a belépő. Előfordult már, hogy az egyik haverunk brahiból felcipelte a hajóról a hálózsákját, és fent aludt egy padon. Temérdek pénzt kellene belefeccölni, mert hatalmas várról van szó nagy szintkülönbségekkel, lent az alsóvár romjai terülnek el, egy tornyot már rendbe hoztak nagyjából, meg ott a felsővár a félig lerombolt lakótoronnyal: e tekintetben Nagyvázsony és Diósgyőr jobban áll. A kikötő egyébként 1936-ban épült, nemrég a Bahart pénzt rakott bele, és igen színvonalas létesítményt építettek a parton. Most 100 hajó elhelyezésére van kapacitás, bár a kikötő csak északi szél ellen védett, de ez elégnek tűnik, mivel a Balatonon ez az uralkodó széljárás. Még a Rákóczi pincét sajnáljuk a vár alatt, meg a cigánybandát. A hegy lankás lejtőjén leereszkedni gyönyörű látvány: a nádtetős házak, a szőlőhegyek, a Badacsony, a Balaton partvonalának kontúrjai, a vízben elnyúló végtelen nádas.
Kikötőhasználati díjak, daruzás és tárolás
Haladunk Keszthely felé, és azon filózunk, mi lenne, ha vennénk közösen egy vitorlást, olyan kis egyszerűt, 26 lábast pár millióért. Pár milla?, háromért max a víz alatt találsz az iszapban; jó, van ötvenért is - zajlik a szakszerű árkalkuláció. Na mindegy, még ha össze is dobnánk, perkálhatnánk a kikötőhasználati díjat, a ki-bedaruzást meg a téli tárolást. Ezek hosszabb távon már húzósabb tételek, mert azt nemigen tehetjük meg a hajóval, hogy ha épp nincs rá szükség, akkor összecsomagolva bevágjuk a kamra mélyére. A Bahartnál a kikötőhelyek bérbeadására két típusú díjszabást alkalmaznak. A régebbi, nem felújított kikötőkben, így a balatonboglári, a balatonfüredi, a csopaki és az alsóőrsi megállóhelyeken a hajóhossz és hajószélesség szorzata alapján határozzák meg a díj mértékét, ezt hívják L x B alapú díjnak. Ezt az összeget növelik a díj meghatározott százalékában a járulékos szolgáltatások (elektromos csatlakozás, cölöp-használat, WC és zuhanyozó használat, ivóvíz vételezés lehetősége) közül azok, amelyek az adott kikötőben rendelkezésre állnak. Így egy 15 nm-nél kisebb vitorlás éves kikötőpart használati díja (április 1-november 30.) 83 ezer forint, egy 35 nm-nél nagyobbé 181 ezer forint. Az egyéb díjak közül néhány: elektromos áram: +30 %, WC-zuhanyzó: +55 %, ivóvíz: +20 % stb.
A felújított kikötőkben, így például Balatonföldváron, Siófokon vagy Balatonlellén a vitorlás hajó által igényelt hely szélessége határozza meg a díj mértékét, ezt meg helyszélességen alapuló díjnak nevezik. Ez esetben a járulékos díjakat és a többi Bahart kikötők használatát már tartalmazza az alap éves díj. Ha a hajó szélessége kisebb, mint 1,69 méter, akkor az éves bérleti díj 94 ezer forint. Az V. kategóriában a hajó szélessége 3,1-3,49 méter között mozoghat, a díj egy esztendőre 448 ezer forint, míg 5 méter felett a vitorlásoknak évente 1,272 millió! forintot kell fizetni. Azonban a hajót télen is kell tárolni, de előtte daruval ki kell emelni, vagy tavasszal vízre kell helyezni. A 6 méter alatti hosszúságú hajók esetében 900 forint a daruzási díj, míg 12 méternél hosszabb vitorlások esetében 32 ezer forintot kell fizetni, ami a bérleti díjakhoz viszonyítva szinte "ingyér" van. Aztán jön a parti tárolás. Ott sem mindegy, hogy melyik kikötőről van szó, és hogy hol tárolják a hajót: fedett vagy csak bekerített helyen. A fedett hely a legdrágább, a bekerítetlen a legolcsóbb. Nagy a szórás a díjakat illetően, de például Balatonlellén és Földváron a szezonban mérettől függően 80-200 ezer forint körül mozognak az árak fedett helyen. Bekerített helynél 44-104 ezer forintot kell fizetni egy szezonban.
Mielőtt végleg elvesznénk az árak tengerében, kikötünk Keszthelyen, és a hangulatos polgárházak mentén elérünk a kastélyba, amelyet 1745-ben Festetics Kristóf kezdett el építeni. Ez az ország negyedik legnagyobb - 101 helyiséggel rendelkező - kastélya, és ami csoda errefelé: a hordák keleti és nyugati vonulása ellenére a legigényesebben helyreállított és berendezett magyarországi kastély. Az 1792 és 1804 között hozzáépített kétemeletes könyvtári szárnyának bútorzata eredetiben megmaradt. Nem vitték el az oroszok, pedig a világháború után szovjet hadikórház működött itt. Ez csoda. Ámen!
A tengeri szél erősségének osztályozási rendszerét egy bizonyos Francis Beaufort brit sorhajókapitány alkotta meg 1805-ben. Nem tudom, hogy a trafalgari csata helyett dolgozta-e ki a rendszert, vagy ott volt, és közben elunta magát. Ma már ritkán használják az 1-től 12-ig terjedő (van 16 fokozatú változata is) Beaufort-skálát, de a vitorlázók és szörfösök számára ma is hasznos módszer alkalmazni, ha nagy vízfelületet kell felmérni. Az egyes fokozat gyenge szelet, a hármas már mérsékelt szelet jelöl, az ötös élénk szelet jelez, ilyenkor közepesen magas hullámokat észlelhetünk a vízen. A hatos erős szél, a hetes nagyon erős szél, a kilences vihar, a 12-es meg orkán.
Ötössel reffelve elhúzunk Szigliget mellett, intünk a Várnak. Lassan újítgatják, de még sehol nem tartanak, ezért is csak 300 forint a belépő. Előfordult már, hogy az egyik haverunk brahiból felcipelte a hajóról a hálózsákját, és fent aludt egy padon. Temérdek pénzt kellene belefeccölni, mert hatalmas várról van szó nagy szintkülönbségekkel, lent az alsóvár romjai terülnek el, egy tornyot már rendbe hoztak nagyjából, meg ott a felsővár a félig lerombolt lakótoronnyal: e tekintetben Nagyvázsony és Diósgyőr jobban áll. A kikötő egyébként 1936-ban épült, nemrég a Bahart pénzt rakott bele, és igen színvonalas létesítményt építettek a parton. Most 100 hajó elhelyezésére van kapacitás, bár a kikötő csak északi szél ellen védett, de ez elégnek tűnik, mivel a Balatonon ez az uralkodó széljárás. Még a Rákóczi pincét sajnáljuk a vár alatt, meg a cigánybandát. A hegy lankás lejtőjén leereszkedni gyönyörű látvány: a nádtetős házak, a szőlőhegyek, a Badacsony, a Balaton partvonalának kontúrjai, a vízben elnyúló végtelen nádas.
Kikötőhasználati díjak, daruzás és tárolás
Haladunk Keszthely felé, és azon filózunk, mi lenne, ha vennénk közösen egy vitorlást, olyan kis egyszerűt, 26 lábast pár millióért. Pár milla?, háromért max a víz alatt találsz az iszapban; jó, van ötvenért is - zajlik a szakszerű árkalkuláció. Na mindegy, még ha össze is dobnánk, perkálhatnánk a kikötőhasználati díjat, a ki-bedaruzást meg a téli tárolást. Ezek hosszabb távon már húzósabb tételek, mert azt nemigen tehetjük meg a hajóval, hogy ha épp nincs rá szükség, akkor összecsomagolva bevágjuk a kamra mélyére. A Bahartnál a kikötőhelyek bérbeadására két típusú díjszabást alkalmaznak. A régebbi, nem felújított kikötőkben, így a balatonboglári, a balatonfüredi, a csopaki és az alsóőrsi megállóhelyeken a hajóhossz és hajószélesség szorzata alapján határozzák meg a díj mértékét, ezt hívják L x B alapú díjnak. Ezt az összeget növelik a díj meghatározott százalékában a járulékos szolgáltatások (elektromos csatlakozás, cölöp-használat, WC és zuhanyozó használat, ivóvíz vételezés lehetősége) közül azok, amelyek az adott kikötőben rendelkezésre állnak. Így egy 15 nm-nél kisebb vitorlás éves kikötőpart használati díja (április 1-november 30.) 83 ezer forint, egy 35 nm-nél nagyobbé 181 ezer forint. Az egyéb díjak közül néhány: elektromos áram: +30 %, WC-zuhanyzó: +55 %, ivóvíz: +20 % stb.
A felújított kikötőkben, így például Balatonföldváron, Siófokon vagy Balatonlellén a vitorlás hajó által igényelt hely szélessége határozza meg a díj mértékét, ezt meg helyszélességen alapuló díjnak nevezik. Ez esetben a járulékos díjakat és a többi Bahart kikötők használatát már tartalmazza az alap éves díj. Ha a hajó szélessége kisebb, mint 1,69 méter, akkor az éves bérleti díj 94 ezer forint. Az V. kategóriában a hajó szélessége 3,1-3,49 méter között mozoghat, a díj egy esztendőre 448 ezer forint, míg 5 méter felett a vitorlásoknak évente 1,272 millió! forintot kell fizetni. Azonban a hajót télen is kell tárolni, de előtte daruval ki kell emelni, vagy tavasszal vízre kell helyezni. A 6 méter alatti hosszúságú hajók esetében 900 forint a daruzási díj, míg 12 méternél hosszabb vitorlások esetében 32 ezer forintot kell fizetni, ami a bérleti díjakhoz viszonyítva szinte "ingyér" van. Aztán jön a parti tárolás. Ott sem mindegy, hogy melyik kikötőről van szó, és hogy hol tárolják a hajót: fedett vagy csak bekerített helyen. A fedett hely a legdrágább, a bekerítetlen a legolcsóbb. Nagy a szórás a díjakat illetően, de például Balatonlellén és Földváron a szezonban mérettől függően 80-200 ezer forint körül mozognak az árak fedett helyen. Bekerített helynél 44-104 ezer forintot kell fizetni egy szezonban.
Mielőtt végleg elvesznénk az árak tengerében, kikötünk Keszthelyen, és a hangulatos polgárházak mentén elérünk a kastélyba, amelyet 1745-ben Festetics Kristóf kezdett el építeni. Ez az ország negyedik legnagyobb - 101 helyiséggel rendelkező - kastélya, és ami csoda errefelé: a hordák keleti és nyugati vonulása ellenére a legigényesebben helyreállított és berendezett magyarországi kastély. Az 1792 és 1804 között hozzáépített kétemeletes könyvtári szárnyának bútorzata eredetiben megmaradt. Nem vitték el az oroszok, pedig a világháború után szovjet hadikórház működött itt. Ez csoda. Ámen!
A bejegyzések késleltetve jelennek meg, mert azokat moderátoraink ellenőrzik!